Jump to content

Kati Zsigóné

Sọn Wikipedia

Kati Zsigóné (Józsefné Zsigó, ji Julianna)( he yin jiji to azán 16tọ Ayidosun 1953 to Kecskemét) yin yẹdenanutọ dagbe Hungalianu de, Yẹdenanutọ he nọ sá osẹ̀n do azìn. To 2009, to Dubai, E yin dopo to mẹhe yin dide lẹ taidi omẹ tintan atọ́n lẹ he yin yẹdenanutọ he nọ sá osẹ̀n do azìn to aihọn lọ mẹ blebu, podọ bo yin azọ́nyọnẹntọ hugan to awa Europe tọn ji.

Otàn gbẹzan etọn tọn

[jlado | jla asisado]

Otọ etọn yin glesi podọ ohà lọntọ de. Julianna (he mọ tẹnmẹ yinkọ lọ Kati yi sọn otọ etọn de) mọ mẹjitọ etọn lẹ dọ ye ko klan to whenue e tindo owhe atọ̀n, whẹho lọ wa aimẹ gbọn kanyinylan podo ahànnumu otọ etọn tọn dali. Onọ etọn plọn ẹn whẹ́n taidi ovi dopo gee to ohẹn mẹ. Kati dona bẹ azọ́n jẹjeji to whenue e tindo owhe 14, na akuẹ he onọ etọn nọ mọ sọn azọn aigba sunsuntọ he e nọ wa to wehọmẹ local catholic high school ma sọ nude na ye nido penukundo yedelẹ go.

E wlealọ hẹ József Zsigó to azán 7tọ osun atọ́ntọ owhe 1977, Oviyọnnu yetọn Katalin yin jiji to azán 9tọ osun 7tọ owhe 1978, to whenuena ovivi yetọn Panna yin jiji to azán 3tọ Alunlunsun 2013

Yanwle etọn taidi yẹdenanutọ

[jlado | jla asisado]

Alọnuzọ́n etọn ma doalọte na godonọnamẹ asu etọn tọn wutu, kakajẹ egbe asu etọn wẹ yin godonọnamẹtọ vonọtaun podọ mẹwhinwhan etọn. Bẹjẹeji alọnuzọ́n etọn tọn wẹ yin jijizan viyọnnu etọn tọn, whenue e jlo na sá osẹ̀n do họmẹ bo ylọ yọnnu osẹ̀n sátọ de, whenenu wẹ asu etọn dozolanmẹ naẹn nado sá ẹ na ede. Na ehe wutu, e bẹ yẹdenanu po osẹ́n sisá po pinplọn to aliho he yiaga de mẹ jẹeji. To osẹ̀n sisá wunmẹ voovo ṣiantọ̀n he e nọ basi to egbe lẹ mẹ, tintan lọ wẹ osẹ̀n adogo tọn sisá, enẹgodo, e bẹ osẹ̀n wunmẹ devo jẹeji taidi agbán sisá, owhlẹ sisá po devo lẹ po. E nọ de yẹdide wunmẹ de he nọ yin ’’riseliőzés’’. Yẹdide wunmẹ godo tọn he e plọn wẹ osẹ̀n sisá mẹpọnnu tọn. Yanwle etọn tintan to azọ́n lọ kọn wẹ nado doasọna nọtẹn he ewọ lọsu ko wleawuna de, ṣigba ada yẹdide tọn he mẹ e mọ ede te taun to whenuena e ko mọ vivi to emẹ, sọn whwenẹnu gbọn, e ko lẹzun osẹ̀nsatọ po mẹplọntọ "Hungarian Folkart" tọn.

E basi diblayin azìn wunmẹ voovo na yi 300 bo doaṣọna to aliho nuyọnẹn tọn voovo 20 mẹ. E nọ sá osẹ̀n do azìn depope taidi azìn he gbà, kán, wán. E nọ saba zán azìn koklo, pápá, ohẹ̀ wunmẹwunmẹ lẹ po. To azọ́n etọn he yin yinyọnẹn ganji dẹ mẹ, azìn he dite sọ mẹtlu dopo kavi awe, azìn he yin aṣọdona po sika po fataka po, E sọ de yẹdide osẹ̀n sisá Leonardo tọn he yin The Last Supper. Azọ́n he ewọ lọsu wa na ede hugan 3500.

Tha Egg of the Hungarian Nation

[jlado | jla asisado]

Azìn otò Hungalianu lẹ tọn yin azìn vonọtaun zsigóné tọn he yin bibasi to 2018, na hunwhẹ 980tọ okú Stephen I tọn. E zan azọnyinyọnẹn voovo 11 do e ji, bosọ zan ohia 79 po ohia, yẹdide, sinmẹ he tin to e ji lẹ do pinpẹn ohia otan Hungalianu lẹ tọn hia gọna jẹgbakun whanpẹnọ Hungalianu lẹ tọn, Turul, The conquest of the Carpathian Basin, The blood oat kavi The treaty of Trianon podo Assumption of Mary po Osọ́fọpa sikanọ 16 po. Azọ́n he tin to azìn lọ ji dọji hugan owhe dopo.

The Talking Egg

[jlado | jla asisado]

Azìn vonọtaun devo he yin bibasi gbọn zsigóné dali wẹ The Talking Egg. Azọ́n lọ basi osun ṣianwe whẹpo do fó to 2019. Na nukunnumọjẹnumẹ he bọawu, Zsigóné kanwe alọgọnamẹ tọn he bẹ weda 30 hẹn, ehe bẹ zẹẹmẹ ohia he yin mimọ to azìn lọ go lẹ hẹn.

Nunina lẹ

[jlado | jla asisado]
  • 1995: Népi Iparművész-díj (circa Traditional Fine Artist of the Year)[1]
  • 2004: A nap embere (People of the Day award)[2]
  • 2009: Dubai: she was chosen among the top five egg painting artists in the world, and the best one in Europe.[3]
  • 2011: she released a portrait film in five languages, titled A tojásdíszítés királynője (The Queen of Egg Painting), on a disc decorated with 24 carat gold.[4]
  • 2017: she was chosen member of the British Encyclopaedia[3][5]
  • 2018: Kecskemét Mestere díj (Master of Kecskemét Award)[6]
  • 2018: winner of the category Hungarian traditional art and public education[7]
  • 2018: Prima-award[6]
  • 2018: her work was declared National Value[7]
  • 2019: Harmónia-award[8][9]
  • 2021: Vitézi Rend Lovagkeresztje[10][11][12]
  • 2021: Kárpát-medencei Vitézi Rend vitézi kardos nagy jelvénye[11][12][13]
  • 2021: Nemzeti Önazonosságunk Védelmezője cím[11][13][12]
  • 2023: Bács-Kiskun Vármegye Kultúrájáért Díj[14][15][16]
  • 2023: Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés[17][18][19]

Alọdlẹndonu lẹ

[jlado | jla asisado]
  1. ↑ "Munkássága nemzeti érték". magyarszo.rs. 2020-04-05. Retrieved 2020-10-12.
  2. ↑ "Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága". kecskemet.hu. Retrieved 2020-10-12.
  3. ↑ 3.0 3.1 "Zsigóné Kati a höveji Csipke Múzeumban". hovejicsipke.com. Retrieved 2020-10-12.
  4. ↑ ""A tojás díszítés királynője": Zsigóné Kati". Retrieved 2020-11-21.
  5. ↑ "Eladja a Magyar Nemzet Tojását Zsigóné Kati, eddig Sydney-ből érkezett a legjobb ajánlat". 168ora.hu. 2019-04-09. Retrieved 2020-10-12.
  6. ↑ 6.0 6.1 "Zsigóné Kati népi iparművész, Kecskemét". primadij.hu. Retrieved 2020-10-12.
  7. ↑ 7.0 7.1 "Méltó elismerések egy igazi csodának – Díjözön a tojáskirálynőnél". magyarkincsek.hu. Retrieved 2020-10-12.
  8. ↑ "Zsigóné Kati kapta meg a Rózsahölgyek Harmónia-díját". hiros.hu. 2019-12-07. Archived from the original on 2019-12-24. Retrieved 2020-10-12.
  9. ↑ "Harmónia-díjat kapott a tojásdíszítés királynője". 24.hu. 2020-01-29. Retrieved 2020-10-12.
  10. ↑ "Három kitüntetést kapott egyetlen napon a „tojásdíszítés királynője"". hiros.hu. 2021-10-28. Archived from the original on 2022-01-06. Retrieved 2022-01-06.
  11. ↑ 11.0 11.1 11.2 "Mozaik – Három kitüntetést kapott egyetlen nap alatt a „tojáskészítés királynője"". hirtv.hu. 2021-11-04. Retrieved 2022-01-03.
  12. ↑ 12.0 12.1 12.2 "Három kitüntetést kapott egyetlen napon a „tojásdíszítés királynője"". amdala.hu. 2021-10-29. Retrieved 2022-01-06.
  13. ↑ 13.0 13.1 "Különleges megtiszteltetésben részesült a tojásdíszítő művész". baon.hu. Retrieved 2022-01-06.
  14. ↑ "Hírnevet szereztek Bács-Kiskunnak". hiros.hu. 2023-09-02. Retrieved 2023-09-22.
  15. ↑ "Hírnevet szereztek Bács-Kiskunnak – Ünnepi közgyűlésen adták át vármegyei kitüntetéseket". delalfoldinfo.hu. 2023-09-02. Retrieved 2023-09-22.
  16. ↑ "Ünnepi közgyűlésen adták át vármegyei kitüntetéseket". vira.hu. 2023-09-02. Retrieved 2023-09-22.
  17. ↑ "Zsigóné Kati tojásdíszítő művész állami kitüntetésben részesült". baon.hu. Retrieved 2023-09-22.
  18. ↑ "A kulturális-művészeti élet nagyságait díjazták a nemzeti ünnepen". fidelio.hu. Retrieved 2023-08-21.
  19. ↑ "A tudományos és a kulturális élet kiválóságait tüntették ki augusztus 20. alkalmából". kultura.hu. Retrieved 2023-08-21.
Gọẹ yi sọn "https://guw.wikipedia.org/w/index.php?title=Kati_Zsigóné&oldid=35330"